Gasztro 2. avagy a kalandozások a nemzetközi ízek világában folytatódtak...

Kicsit eltűntünk. Ennek fő oka, hogy nagyon besűrűsödtek a programok. Legalább bőven lesz téma az ünnepek alatt. :) Ezt a gasztro bejegyzést már hetekkel előtt kezdtem, úgyhogy elsőként ezt osztjuk meg. 

POKE

Kezdjük a helyi cuccokkal. A bolt ahova mindig járunk vásárolni, mindenhol látványosan hirdeti, hogy náluk van a legfrissebb halas-salátás pult. És valóban, már a boltba lépve is érződik :) Ott helyben készítik friss tengeri élőlényekből a helyiek kedvelt ételét a "poke"-t (ejtsd: poké). Ez nem más mint nyers hal felkockázva, befűszerezve, esetleg némi hagymával keverve. Legtöbbször "Ahi"-ból (magyarul sárgaúszójú tonhal, ha ez bárkinek többet mond) készül, és  ezerféle van. Természetesen a halakon kívül van többféle rák, tintahal is. Eleinte nagy levegővel és nagy lendülettel húztam el a pult előtt, és néztem a sok hülye helyit, hogy sorban állnak. Én kb. egy hónap után, döntöttem úgy, hogy  kipróbálom, ha már ilyen népszerű. És tényleg jó. És addiktív :) törzsvásárló lettem... Ettem már "csípős", "titkos fűszeres csípős", "hawaii" (nem, nem ananászos), "avokadós" halat, de rákot és többfajta tintahalat is. A legtöbb jó volt, sőt nagyon jó. A rákot kicsit macerás "levetkőztetni", de zseniális. Egyedül a valamilyen tengeri növénnyel (a szótár szerint hínár, de nem) ízesített tintahal nem jött be. Ennek - számomra - tengervíz íze volt, azaz kb. olyan érzés, mintha a közvetlenül harapnék egy tengerben úszó tintahalba... 

A többi viszont tényleg fenomenális, azóta hetente egyszer-kétszer én is helyihülye vagyok, sorban állok és csorog a nyálam. Íme:

FOOD TRUCK

A másik helyi kedvenc a food truck. Ezek délelőtt elfoglalják a megszokott pozíciójukat és ebédidőben nagyüzemben étkeztetnek. A választék egy kaptafára megy: két gombóc fehér- vagy barnarizs, makaróni- vagy zöldsaláta, és mellé a főétel. Ez legtöbbször grillezett valami (marha, sertés, csirke, hal, rák, kutya, macska, ki tudja). Én mi mást kóstoltam volna meg a szigeten, amely a shrimp truck fogalmát megismertette a világgal, mint a grillezett garnélát. A fokhagymást próbáltam meg, remek. Nem csodálom, hogy a helyieknél az egyik kedvenc.

KAL BI

Koreai grillezett (azt hiszem) oldalas. A koreai konyháról előzetesen annyit tudtam, mint otthon a legtöbben. Igen a kutya:D. Meg, hogy nagyon fűszeres és csípős (na ja, a kutyahúshoz kell is :D). Na de egyszer élünk. Az első rendelésnél sikerült egy kis mosolyt csempészni a pultosok arcára. Fogalmam sem volt, hogy mi a rendelés menete, milyen kaják vannak stb.. Most már képbe kerültem. A húshoz és a körethez négy fajta salátát is kell választani egy hatalmas pultról, amiből egyet sem ismertem fel, sőt még az összetevőket is alig. Az elején próbáltam kérdezgetni, hogy úgy mégis kb mi miből, meg hogyan, aztán ráböktem négyre, mi bajunk lehet. Baj nem lett, de meglepetés volt: káposzta, aminek füstölt(!) íze volt, másik káposzta, ami úgy csípett, hogy alig bírtam enni, meg valami csíra, aminek biztos csíraíze volt de ilyeneket otthon nem szoktam enni. Viszont a grillezett húsokkal és a rizzsel remek kombinációt alkottak, úgyhogy 5*. Eddig mindkétszer úgy álltam fel az asztaltól, hogy egy falattal sem bírnék többet enni.

PHO

Vietnami húsleves. Lajosnak (Moncsi keresztapja) ez volt a kedvence. Az alaplé egy kicsit egzotikusan fűszerezett húsleves (most néztem meg egy receptet, gyömbér és kis fahéj van benne). Ehhez szed magának mindenki kicsire szeletelt húst (általában marha), rizstésztát és hagymát. Ezt (a hagyma nélkül) a gyerekek is nagyon imádják, alig különbözik a mi húslevesünktől. Az igazi ravaszság ez után következik, merthogy ízlés szerint lehet bele tenni csípős szójaszószt, friss menta- vagy thai bazsalikomlevelet és babcsírát. Ezekkel már ugyancsak más ízvilágot kapunk, de az összhatás nagyon jó. Ja és PÁLCIKÁVAL FOGYASZTANDÓ!! :D, ugyanis olyan sűrűn eszik, hogy alig látszik a lé. Itt már lassan törzsvevők leszünk :)

UNAGI

Jóbarátok rajongóknak: Igen ez egy sushifajta. Az unagi egy édesvízi angolna faj, és a kedvenc japán musubis helyemen árulják. A musubi pontos definícióját nem tudom, amit itt árulnak, az a sushitól csak alakban és méretben különbözik kissé, az összetevők ugyanazok. A helyen (mely magát szerényen "musubi központ"-ként definiálja) minden délelőtt a friss musubi széles választékát kínálják; a legjobbak szerintem a hal-ikra kombinációk. És az angolna? Számomra nem sokban különbözött a többi haltól, de a gyerekeket jó lehet ijesztgetni, hogy apa angolnát eszik, fúúúúúúúúúúúúúúúj  :D

Természetesen az étkezések mellett számos helyet is bejártunk, voltunk két vulkánkráterben, a polinéziai kultúrális központban, a gyerekek simogattak delfint, ültünk kenuban, láttunk tengerben úszkáló teknőst, hazament Ms Judy, ja és bejutottam a profi szörfvilágkupa sorozat legendás záróversenyének a "pipeline masters"-nek a döntőjébe - ott a képem az eredményjelzőn :D. Ezekről természetesen nemsokára beszámolunk.