Itt tényleg tökélyre fejlesztették a turisztikai iparágat. Ha valaki az itt töltött egy-két hetes nyaralása alatt nem érzi elégnek azt, hogy a legszebb tengerpartokon strandolhat, vulkáni krátereket, őserdőket, eldugott vízeséseket járhat végig, merülhet cápával, delfinnel, teknőssel, bálnával, helikopterezhet, repülőzhet, ejtőernyőzhet, vízi-vidámparkba, vízi-állatkertbe vagy delfináriumba mehet, stb, stb, stb, stb,

akkor elmehet a csillogó látványosságoktól messze, hogy megnézzen egy iskolát, egy kórházat, néhány lakóházat. Ezek nem túl látványosak, esetleg érdekesek - annak aki kíváncsi arra, hogy hol nőtt fel ez a tricikliző kisgyerek.

Mert igen, ha valaki a gyerek Obama életének épületeire kíváncsi, azt is megteheti; bár nem állítom, hogy top10 attrakció :)

Anyu a hétvégén talált neten egy térképet a fontosabb helyekkel, és átküldte nekünk. Eléggé meglepődtem. A túraútvonal javaslata: sétáljunk végig a Punahou utcán a Beretania utcától a Wilderig; itt járt a kis "Barry" :) nap mint nap iskolába. Hát én végigsétáltam ma. Meg tegnap is, meg tegnapelőtt is, és az előtt és az előtt és az előtt. Ugyanis ezen az útvonalon járok  bevásárolni. A bolt az egykori lakásuktól egy sarokra van, az iskola meg velünk szemben. Útközben meg a kórház, ahol "Barry" Elnök Úr meglátta a napvilágot. Így a leglényegesebb pontokat már láttuk is. Ezt vasárnap még kiegészítettük azzal, hogy elmentünk fagyizni oda ahol gyerekként először kezdett dolgozni. Ha egy málészájú, kissé molett, viszont nagyon lassú szőke hölgy lesz az Egyesült Államok elnöke 30-40 év múlva, akkor őt már ismerjük :). Elkanyarodtunk, a kosárpályára is ahol gyerekként pattogtatott - mást nem is nagyon lehet ott csinálni, mert a gyűrűk hiányoznak :)

Ezzel a sziget még egy "látványosságával" megismerkedtünk, szinte anélkül, hogy tudtuk volna. De most már, ha piros lámpát kapok a boltba menet, van mit csináljak; számolgatom az emeleteket, keresve a tizediket, ahonnan az iskolás Barry ugyanazokat a hegyeket szemlélhette amiket mi is...