A Sea Life Park Hawaii egyike azon helyeknek, ahová gyerekkel az ember szívesen ellátogat, mi is már hónapokkal ezelőtt tervbe vettük, de csak az elmúlt héten sikerült eljutni ide. A park a prospektusokban leginkább interaktív delfin programjaival hírdeti magát, ami érthető is, hiszen alapterületét tekintve nem túl tekintélyes, az egész park cca. egy-másfél óra alatt bejárható. Főként a csendes óceáni állatvilág látható, delfinekre, fókákra, pingvinekre, teknősökre fókuszálva, a programok is (delfinshow, fókashow, állatetetés, stb.) leginkább a gyerekekeknek szólnak. Wakikiről kicsit több mint egy óra buszozás, főszezonban tömegnyomorral fűszerezve. Viszont a busz gyönyörű úton visz végig, ezért talán érdemes volt a kijutás ezen módját választani. A park igen pazar helyre épült, a sziget dél-keleti csücskében fekszik, közel a Makapu'u Kilátóhoz - innen készítették Andrisék az alábbi fotót -, egyik oldalról hegyoldal, másik oldalról az óceán határolja. Íme:
Ms Judy (az unokatesvérem, aki december közepéig velünk volt) már régóta szeretett volna egy delfinúszásra benevezni, és persze a mi gyerekeink számára is ez egy elég vonzó programnak tűnt. Természetesen a gyerek csak felnőttel mehet, aki maga is befizetett a programra. Egy gyerek/egy felnőtt, és mivel mindkét nagyobb kölök elszánt volt a fűrdőzést illetően, így hát egye fene én is mentem.:-)))))))
A delfinúszásnak egyébként több szintje is van. Mi a "delfinsimogatás, puszi és tánc" legegyszerűbb kategóriát választottuk a gyerekek miatt (és persze döntésünket a magasabb szintek magasabb árfekvése is erősen befolyásolta). A többi lehetőség között már igazi delfinúszás is szerepelt, ebből is láttunk ízelítőt. Itt két delfin viszi a válalkozó kedvűeket körbe a medencébe, úgy hogy a hátúszójukba kell jól belekapaszkodni. Aki bírta fizikummal és jobb volt az egyensúlyérzéke azt még a talpánál tolta egy kicsit a vízben, aztán kiemelte a vízből a palackorrán majd a parta is kivitte. Ez utóbbi produkció már csak keveseknek sikerült, nem a delfin hibájából...
A delfinnel való találkozást "biztonági intézkedések" sora előzte meg: először aláírattak egy papírt - mivel viszonylag rövid időnk volt az átöltözésre, ezért nem nagyon bogarásztuk -, tömören annyi, hogy saját felelősségre cselekszünk. Aztán elmondták, hogy le kell venni minden ékszert, nehogy a delfin megegye és elpusztuljon. Ez így nem hangzik túl bizalomgerjesztően, de valószínűleg a medencébe hulló ékszerekre gondoltak. Aztán mentőmellényt fel és séta a medencéhez. Ott részletes eligazitás következett, megtudtuk, mi az amit nem lehet a delfinnel csinálni:
1. delfin "arcát" nem fogdossuk, nem simogatjuk, mert a szeme oldalt van neki, nem szereti, ha befogják :-)))
2. két melső uszonyát nem szoritjuk meg, mert az azt jelenti, hogy háton úszás a medencében körbe...és akkor elviszi magával a gyanútlan túristát is egy "lélegzetelállító" körre.
3. gyerekek nem kapálóznak a lábukkal a víz alatt, delfin nem szereti, ha hasba rúgják, mondjuk ezt meg tudom érteni.
Amit lehet: puszit adni a palackorrára, úgy, hogy a két tenyerünket egymásra fektetve és a delfin nyaka alá téve kiemeljük a fejét a vízből; simogatni a hasát, hátát, hátsó uszonyát korlátlan mennyiségben; etetni, ha ad az idomár hozzá halat (Benike kapott és nagyon-nagyon boldog volt, hogy a delfin nyitott szájába dobhatta) és persze lehet vele "táncolni". Ez utóbbi valójában azt jelenti, hogy miután két kezünkkel a vízre csapunk a delfin függőlegesen kiemelkedik a vízből és a két mellső uszonyát fogva "állunk" egymással szemben a vízben, mi és a delfin.
Ilyenkor valóban fontos lehet, hogy ne kapaszkodjunk bele erősen, feltéve ha nem akarunk a delfinúszás egy magasabb szintjére lépni. Persze az orrapuszit és a táncot beépített fotósuk/videósuk közvetlen közelről rögzíti, amely fotók - illetve a teljes program dvd-n - az ajándékboltban summás áron megvásárolhatók. Két képet mi is beszereztünk, mivel a hozzátartozókat csak éppen addig engedték a medencéhez, hogy közeli képet biztosan ne tudjanak készíteni.
Itt vannak a közeliek:
A mi delfinünket egyébként Mikinek hívták és a gondozója szerint nagyon jól érezte magát velünk - gondolom mennyire - és ha ez a vízbe ürített végtermék mennyiségével egyenes arányban áll, akkor minden bizonnyal igazat mondott. Mindenesetre a produkció után alaposan lezuhanyoztunk a gyerekekkel együtt, nehogy a nagy barátkozásnak rossz vége legyen. Ettől függetlenül nagy élmény volt mindannyiunknak.
