Még január közepén nyugodtan tankolok egy benzinkúton, mikor a mellettünk lévő kocsit tankoló nő hatalmas kerek szemekkel kérdezi tőlem: "Nem nézed a meccset? Minden férfi a tv előtt ül". Szeretem annyira az amerikai focit, hogy tudtam az NFL konferenciadöntőkre gondol. Mondtam, hogy európai vagyok, mondta, hogy nem olyan focimeccs van, mondtam tudom, eztán kedélyesen elbeszélgettünk abban a pár percben amíg a sors egymás mellé sodort minket. Ez itt szokás. Ez a történés rávilágított arra, hogy a foci az foci, még itt is, hatórányi repülőútra a legközelebbi NFL csapat székhelyétől.
Nem(csak) ezért, úgy döntöttem, hogy mindenképp meg kell nézzek egy meccset élőben. Idén itt rendezték az Pro-bowlt, az amerikai fociliga All-star mérkőzését. Ennek itt hagyománya van, a játékosok a szezon végén összegyűlnek, nyaralnak és játszanak egy gálamérkőzést... valahogy megértem, hogy ez miért nem Chicagóban szokott történni február elején :) Éppen itt voltak az unokatesók (Edit, Viktor), akik szintén dédelgettek ilyen álmokat, úgyhogy nem volt kérdés, mentünk.
A meccs előtt már több, mint egy órával odaértünk. A parkoló már tele volt, egy csomóan grilleztek, söröztek, bandáztak. A bejáratok környékén hivatalos sátrak, ahol az NFL csapatok büféi(!) sorakoztak. Mindenhol egy féle kaja, gondolom ami az adott csapatnál a legjellemzőbb/legnépszerűbb. Még jó, hogy a New Orleans Saints büfét néztem meg, ott sült libacomb volt a menü. Viktor közben az "alumínium üvegben" árult sört szúrta ki :) Bud light különkiadás a Super bowlra. Az sem rontott sokat a hangulaton, hogy a meccsre kiválasztott cheerleaderek is itt rohangáltak és dedikálták az erre az alkalomra kiadott naptárokat. :)
Miután kint körbenéztünk irány a stadion. Bent is minden dugig büfékkel, ajándékboltokkal; gyors körbenézés irány a helyünk. Az "A" betű fölött ültünk, a legfelső szinten az első sorban.
A meccs előtt óriási felhajtás, F22-esek repültek a stadion felett, koncert, tűzijáték, bemutatók. Mi pont a színpad hátulját láttuk, de még mindig jobban jártunk, mint akik az óriási kifeszített lepedők alatt voltak :D
Kb. fél órával a tervezett időpont után már kezdődhetett is a meccs. Kicsit beigazolódtak a gálameccsekkel kapcsolatos félelemeim, hogy kevéssé veszik komolyan a játékosok, de azért túlzottan nem lehetett lazsálni, mert akkor egyből jött a fújjolás a nézőtérről. Azoknak akik ismerik a játékot, volt azért sikeres onside kick, negyedik próbálkozásnál puntertól kapott passzal előrejutás, interception utáni passzolgatás, egyszóval azért szórakoztató produkcióval álltak elő, és bepróbálkoztak olyanokkal is amire éles meccsen nincs lehetőség. (csak műkedvelőknek: ilyen TD ritkán történik az ember orra előtt: http://youtu.be/5C9ZlBobClI)
Hatalmas élmény volt élőben látni egy ilyen meccset és átélni a stadionban lévő hangulatot. Ez meghozta a kedvemet az e hétvégi Super bowlhoz is. Ezt neten lehetett nézni. Nem tudom otthon próbálta-e valaki, szerintem hibátlan volt. A "rendes" képernyőn kívül egy kis képen lehetett nézni az általunk kiválasztott kamera képét, folyamatosan lehetett követni a különböző statisztikákat, egész más élmény, mint egy sima tv-s meccs. Na jó azért a Faragó Ricsi hangja hiányzott :)
Az is furcsa volt, hogy otthon hozzászoktam, hogy az NFL meccs éjszaka van, és télen; így csendben sötétben nézhetem a cserépkályha melege mellett. Itt ebédidő volt, meleg, és a gyerekek rohangáltak. Sőt a szünetben még a boltba is le kellett ugorjak. Ezzel nem voltam egyedül... három faszit is láttam, aki berohant felkapott egy doboz sört, fizetett és távozott. Jobb későn, mint soha :)
